A GDP 1%-ának megfelelő villámáron elvihető egy feleslegessé vált egyetemi oktató, legalábbis a Hallgatói Hálózat Pécs hirdetése alapján, ami a Vaterán jelent meg ma délután.

Az aukcióval nyilván a kormány oktatáspolitikájával szembeni ellenszenvüket szerették volna kreatív módon kifejezni a hallgatók, a jelen helyzetben azonban nehéz eldönteni, hogy sírjunk, vagy inkább nevessünk. Az oktatóra, aki a tanszerpiac/irodatechnika kategóriában került meghirdetésre, két év garanciát adnak, személyes átvétellel. A licit jelenleg 2100 forinton áll, és hivatalosan február 8-ig tart, tehát még jócskán feljebb is mehet – márpedig ha sikeresen lezárul, bizony nyélbe kell ütni az üzletet, az eladónak pedig jutalékot kell fizetnie a Vaterának. Rövid részlet a hirdetés szövegéből:

“Feleslegessé vált, megkímélt állapotban lévő egyetemi oktatóm áron alul sürgősen eladó! Alacsony fogyasztású, nem zajos, a zord körülményeket is kiválóan tűri. Már jó ideje az utcán áll – hibátlanul állja a sarat. Az oktatáson kívül számos egyéb funkcióra alkalmas, gyakorlatilag bármit megtehetsz vele. Tudok hozzá adni egy félkész diplomát is, a diploma kreditenként is olcsón vihető! Csere Berlinbe szóló vonatjegyre (csak oda) szintén érdekel!”

Update: A turpisságra időközben rájöttek, most már a táblát hirdetik, az előtte álló oktató csak bónusz, a termék pedig fix áras, 100 forint.

Boksz utca

Kovács Kokó István plakátokról mosolyog ránk, mellette felirat hirdeti: “A válságnak vége. 2013 az Ön éve!” Szerencsére nem az van a dolog mögött, amit néhányan sejtenek, hogy a híres ökölvívó bedőlt volna az unortodoxiának, és rózsaszínben látja a világot, csak épp olyan reklámhoz adta az arcát, ami nem csak faék egyszerűségű, de ráadásul úgy nettó hülyeség, ahogy van.

Vegyük szépen sorra, miért teljesen elfuserált munka a jobbra látható plakát:

1.Vannak dolgok, melyek egyszerűségükben nagyszerűek, és mi személy szerint imádjuk a jó minimál dizájnt. Nos, ez minden, csak nem az. Hótt egyszerű fehér háttér előtt ott vigyorog Kokó, miközben azt mutatja, hogy “Föl!” (muhaha). Mindezt sikerült kiegészíteni a felirattal, melynek szemantikai vizsgálatára lentebb térnénk ki, legyen elég annyi, hogy azzal sem sok ideje ment el a grafikusnak.

2. Egyáltalán nem derül ki róla, minek van. A kijelentést olvasván bizony könnyen felkapjuk a fejünket, hogy ez meg mi a jó büdös franc, csak sajnos erre a plakátról nem kapunk választ. Bár sikerült a kép aljára odahányni a Kulcs-Soft logóját, minden egyéb információ hiányában valószínűleg keveseknek esik majd le, hogy Kokó voltaképpen egy ügyviteli- és könyvelőszoftvernek örül úgy, mint kisnyugdíjas az MSZP majálison. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az alábbi cikk, ahol az író egy szót sem ejt a reklám igazi rendeltetéséről, hanem egyenesen Fidesz-kampánynak tekinti azt.

3. És jöjjön a lényeg: egy ekkora baromság még nem lesz igaz attól, hogy plakátra nyomtatják, és telehányják vele a várost. Tudniillik ez olyan, mintha a boltban a kaviár ára fölé odaírnák, hogy “Dehogy vagy te csóró, simán megengedheted magadnak!”, miközben a pénztárcánk alapján ló**sz lesz itt, nem kaviár a reggeli pirítósra. Ha valakinek amúgy is szopóágon van a vállalkozása, akkor nem fog kedvet érezni ahhoz, hogy egy szoftverbe fektesse maradék pénzét, pláne, ha közben izomból a képébe röhög Kokó, és nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy “minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”.  A reklámok célja nyilván nem a kristálytiszta őszinteség, de a valóság ilyen fokú tagadása olyan, mint ha a cég, amely elkövette, sík hülyének nézné saját potenciális ügyfeleit.  Az meg talán nem a legjobb recept. A tovább után ezért mi is megmutatunk egy másik bölcsességet az utcáról, mellyel talán hamarabb (de egész biztosan legalább ennyire) egyetérthetünk! (tovább…)

A mai naptól teljesen új dizájnnal megy tovább a népszerű ételrendelős oldal, a NetPincér. Az átállás nem megy zökkenőmentesen, a közösségi média ugyanis attól hangos, hogy számos funkció nem működik, és az új felület még csak korlátozottan használható. Túl azonban a technikai malőrökön az oldal üzemeltetői a modorosság felkent apostolainak bőrébe bújva igyekeznek promózni magukat saját oldalukon. 

Elégedett vásárló

Miért is használjam én ezt az oldalt? – bizonyára ez az a kérdés, amit minden felhasználó feltesz magának, amikor az oldalra téved, legalábbis ebből a feltevésből indulhattak ki a NetPincérnél, meg persze abból, hogy az átlagember gumibelsőben él, fogalma sincs a valóságról, és nem csak hogy sztereotípiákban gondolkodik, de maga is csak egy sztereotipikus példánya a társadalom valamely rétegének. Vegyük például Zolit, a kockafejű egyetemistát (képünkön) – esetében már az eposzi magasságokban csapongó jelzős szerkezetért is simán kijárna egy kiadós parasztlengős, hát még ha hozzávesszük ehhez azt az anyuci kedvence ábrázatot, ami amúgy nem más, mint az istockphoto.com-ról Happy College Student at Desk in the School Library név alatt megvásárolható fotó (extra kicsiben csak 7 dollár, hülyének is megéri, ugye). Namármost ezzel a gyakorlattal még nem lenne semmi gond, hisz a Calgon-reklámokról sem gondoljuk komolyan, hogy szerelőket látunk színészek helyett, meg a munkahelyvédelmi program plakátjai is tudnának mesélni, de amit és ahogyan Zoli szájába adtak, az vérciki. (tovább…)

Maksa Zoltán újévi köszöntésre emeli poharát…

Rovatunkban a közelmúlt eseményei kapcsán felmerült lehetséges magyarázatokat közöljük, melyeket blogok kommentjei közé hányva, a munkahelyi dohányzóban, a tömegközlekedés eszközein, vagy épp a gyógyszertárban sorba állva hallottunk embertársainktól. Az alábbi elméletek nem tükrözik az Entertainment Weakly szerzőinek álláspontját, azokat változtatás nélkül közöljük.

# A plázákban és a nagyobb áruházakban folyamatosan szóló karácsonyi zene a vásárlásra buzdító tudatalatti üzeneteket tartalmaz, sőt, állítólag visszafelé történő lejátszásuk során Klapka Györgyöt hallhatjuk, amint marketing-tanácsokat ad.

# A kereskedelmi csatornák között titkos megállapodás rögzíti, hogy minden karácsonykor kötelezően leadják a Reszkessetek betörőket, a Shrek valamelyik részét, az Igazából szerelem című romantikus filmet, és a Bunyó karácsonyigot/akármilyen más Spencer-Hill alkotást.

# Áder János és az AB huzavonája a választási regisztrációval valójában csak egy előre kitervelt játék része, hogy mégse tűnjön úgy, hogy csak úgy keresztülnyomták a törvényt, és hogy Áder jobb színben tűnjön fel.

# Pokorni Zoltánt valahogy sakkban tartja Orbán Viktor, hogy ne lépjen fel ellene nyilvánosan.

# Pokorni Zoltán valahogy sakkban tartja Orbán Viktort, hogy az ne keljen ki ellene.

# A világvégéről szó sem volt, a mayák viszont azóta is rajtunk röhögnek.

# A világvége úgy döntött mégsem jön el, mert így is elég nagy a szar a Földön.

# A világvége eljött, de már sokkal régebben, és úgy hívják, Pataky Attila.

# Orbán Viktor átvállalta a Világvégét, mondván: ez nekünk jó.

# Áder Jánost valójában dublőr helyettesítette újévi beszéde alatt, mert ő maga nem tud mosolyogni (lehetséges befutók: Maksa Zoltán, Randy Marsh).

A Színház -én mutatja be  című darabját rendezésében. A mű L. Frank Baum klasszikus meseregényének parafrázisa: “dokumentarista, fikciós és mesejelenetek a ,  és Ózról”.

A -ban ma este a lép fel. A zenekar ígérete szerint a show során  kerül egy kecskének kinéző nő is.

A  korának játékait mutatja be a Magyar Közlekedési Múzeum Játékország című kiállítása, melyet -ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

Ha inkább otthon pihennének, olvassák el legújabb, című könyvét, vagy tegyenek be egy jó kis  filmet. A történelmi témák iránt érdeklődőknek Horthy Miklósról szóló könyvét ajánljuk, mely a , a   és az témáját járja körül a korabeli Magyarországon.

Programajánlónkat az MTVA támogatta.

(Na jó, nem… Csak ihlette.)

De már én is túlzással indítok, mert konkrétan csak egy filmet kívánok megnevezni, melynek egy párbeszéde kísértetiesen emlékeztet a mostani belpolitikai helyzetre. A  dialógus a kormányzó és kampánymenedzsere között zajlik, a választási dömping idején.

– Támogatjuk az oktatást, egyenlőséget teremtünk, szakmát adunk a fiataloknak és megakadályozzuk, hogy eladósodjanak a diákhitel révén. – Olvassa a kormányzó

– Mindez remek, de legyen kötelező és ne önkéntes. – Mondja a kampánymenedzser.

– Ez népszerű lesz. – Ironizál a kormányzó.

– Kötelező. Aki betölti a tizennyolcadik évét vagy leérettségizik, két évig szolgálja a hazáját, akár a seregben, a békehadtestnél, vagy ültessen fákat, kit izgat? Cserébe kifizetjük az egyetemi tandíját. … Az benne a szép, hogy aki betöltötte a tizennyolcat vagy nagykorúsított, mind benne van. Miért is ne? 

– És a többiek?

– Nem szavazhatnak. Túl fiatalok. Nagy kár. (tovább…)

Sok hűhó semmiért. Akár így is kezdhetném mérhetetlenül pesszimista, demagógiában tocsogó megnyilatkozásomat, de nem teszem, mert én is csak az értelem és érzelem közti vékony jégen táncolok, hogy valahogy megértsem azzal a hülye fejemmel, hogy mi is folyik itt.

“Mi meghallottuk a diákok szavát.” Na jó, de hogy? Úgy, ahogy a diákok is meghallják a kecskeszakállas, kordbársony zakós mély értelmiségi professzorok kihagyhatatlan mondanivalóját a 300 fős előadókban: egyik fülükön be, a másikon meg ki. “Keretszámok? Azok nem lesznek.” Őőő. Mi van?

Most ugyan tényleg nincs a köztudatban sem a 10.000-es, sem a 40.000-es államilag finanszírozott keretlétszám, viszont van kőkemény 16 darab képzés, amit csókosék családjának kell pénzelnie. Mi ez, ha nem egy nagyszerű dolog kezdete? A vicc az egészben, hogy pont a gazdasági szakokon nem lesznek állami képzések. Magyarán az utánpótlás fc-t, ami a politikus anyuci és apuci dicsfényét tolná előre, a végtelenbe és tovább, azt valahogy a milliós fizuból kell majd kiköhögni. GYÁSZ. (tovább…)

A 2012-es év nem kevés olyan intézkedéssel szolgált a fiatalság számára, mire föl joggal érzik úgy, hogy egy személyes találkozó esetén bármikor gond nélkül lebólintanák a Tisztelt Miniszterelnök Urat, továbbá Hoffmann Rózsát is csak a legbarátságosabb körökben neveznék dögevő hárpiának. Rögtön az év elején sikerült belendülni a susnyásba azzal a határozattal, miszerint hallgatói szerződéssel kötik Magyarországhoz a (3 év múlva) friss diplomásokat. Aztán jött a tandíj, ami nem tandíj, meg a keretszám, ami ugyancsak nem az, aminek hangzik. Vegyük sorra, ki mit állít!

                             (tovább…)

Sajnos nem tudok szó nélkül elmenni Cristofel legújabb audio-vizuális anyaga mellett, mert értem én, hogy gőzgép, de mi hajcsa? 

(tovább…)

Bővebben a rovatról az első bejegyzésben.

# Fekete György műveinek “ihlető alapanyaga” azért a fa, mert ő maga is egy tuskó.

# Harrach Péter azért beszél olyan émelyítően lassan, mert nem tud gyorsabban gondolkodni/olvasni.

# Hoffmann Rózsa még mindig a ’80-as években vásárolt Tímea márkájú rúzsokat használ.

# Semjén Zsolt nem természetes úton lett ősz, hanem “eredeti, vörös hajszínét vallásos meggyőződésből addig mosta a legkülönbözőbb vegyszerekkel, amíg a jelenlegi végeredményt nem kaptuk. Semjén nem szereti a vörös embereket, úgy gondol rájuk, mint Isten kegyetlen tréfáira.“

# Semjén Zsolt Isten kegyetlen tréfája.

# Ha a maják olyan hűde okosak voltak, hogy megjósolták a világvégét, akkor mégis hogy pusztultak ki, he?

# Orbán Viktor megmutatta, hogy lehet segget csinálni a szánkból.