Enter

Diákhitel “Ne dolgozzál!” reklámja betiltva

Leginkább a moziban szembesültem a Diákhiteles reklámmal, ami eléggé felpaprikázta a bennem dúló kedélyeket, de most végre betiltották. A komolyabb értekezést az üggyel kapcsolatban itt lehet olvasni.

Nem kell reklám, köszönjük szépen!

“Nem kell reklám, köszönjük szépen!”

Azt látjuk, hogy egy nem túl nagy rendben tartott szobában, a franciaágyban, a meleg dunyha alatt alszik egy ifjú szerelmes pár. A legördülő számlapos ébresztőóra 6:00-ra vált, ezzel is jelezve a srácnak, hogy dolog van, menni kell bárhova. Fel is kel, ahogy illik, de a nője ráparancsol, illetve finoman eszébe juttatja, hogy minek, meg hova akar menni, amikor már megjött a diákhitel, vagyis nincs többé probléma.

Hol itt a probléma? Mondjuk ott, hogy az ember ne vegyen fel diákhitelt, de ne szaladjunk ennyire előre. Sacc per kábé a reklámban szereplő karakterek kora durván 21-22 életévre tehető, és feltehetőleg a csodás Bologna rendszerben héderező egyetemistákként tengetik mindennapjaikat. Ez is oké, még itt sem bukott ki belőlem a szadista neveltetés. Fiatalság bolondság, ahogy a mondás is tartja. Na, de a csávó felkel 6:00-kor és már menne is. Hova indul ez a jóember? Mert ha egyetemre, akkor miért is szól rá az asszonypajti, hogy k#rvagyorsan bújjon vissza a takaró alá? Mert az ugye nem fontos, hogy okosodjon az ember, elég ha szépnek születünk. Ki ne akarna felnőtt fejjel strichelni, majd jól kiégett 40 éves fejjel legalja munkákért kuncsorogni? De tegyük fel, és elég sanszos, hogy emberünk nem a reggel nyolcas előadás miatt kel reggel 6:00-kor, hanem, hogy beérjen a melóba, ami már csak abból a szempontból is hasznos, hogy így pénz áll majd a házhoz következő hónap 10-én. A pénznél pedig csak egy jobb dolog van a Világon, a sok pénz, illetve a mások pénze. Ki ki döntse el maga. A csajnak tehát az b#ssza a szemét, hogy egy hónap múlva majd két kézzel győzhetik lapátolni a lovettát, az meg munka ugyebár, és a munka pedig rohadtul büdös tud lenni. Csak beszélni róla is kész kínszenvedés.

Egy párhuzamos univerzumban ez a jelenet úgy lenne életszerű, ha a “Nyugi, van diákhitel, feküdj vissza drágám.” szöveget a “Hülye vagy b#azdmeg! Hétvége van. Aludjál már!” váltaná fel. Továbbá az sem kizárt, hogy a két főszereplő már megkapta a felbecsülhetetlen értékű diplomát – Pfffffff… – , és a srác már azért menne melóba, hogy törleszteni tudja a diákhitel részleteit. Ezen az alapon, milyen jogon b#ssza le a lány, hogy húzzon vissza aludni? Innen nézve, a srác részéről jogosnak éreznék egy lengő sallert a lány irányába. Aludni meg amúgy is a sírban kell, valaki már megmondta.

A Diákhitel szlogenje elég korrekt, mert az mondja ,hogy a “Jövődet építed.” Na, de milyen jövő az? Szar. Elég könnyen beleragadhat az ember a végtelen plusz két évig tartó törlesztésbe. Ebben a szellemiségben fogalmazódott meg bennem egy – FIKTÍV! – öngyilkos szekta tetemre buzdító reklámszövege. Minek megszületni, ha úgyis meghalunk. Nem?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!