Mentem az életeket, mint atom.

Palvin Barbara lebeszélte egy rajongóját az öngyilkosságról. Erről írt a Velvet, de igazából én vagyok az anyaszomorító, isten átka, hogy szaros gumicsellóval belerúgok ebbe a szép csillámporos sztoriba. Szóval, Palvin Barbara immáron nemzetközi vizeken evickél, de nem is lófasznyi tutajos ladikkal, mert a lelkem a Victoria’s Secret angyala, ami szerintem bőven elég, hogy világsztárként beszélgessünk róla. Tátogott is már fasza fürdőruhás reklámfilmben, de Rerry Richardsonnak is pózolt már hotelből lopott egy szál fürdőköpenyben. Na, de most az életmentő gúnyát sikerült magára rántania, amikor egy öngyilkosjelölt twitter követője nyíltan szólt a nagyvilágba, hogy megy és lehúzza a klotyón az életét. Erre kapásból reflektált egy másik lány, feltételezem, aki a való életben, nem csak a nyomoronc interneten a barátja, hogy ugyan menjen már, biztos szar napja van. Már ettől is lenyugodott a lelkem és bocsánatot kért, amiért nem túl cizelláltan fejezte ki magát. Ééés az ötödik hozzászóló már az igazi Palvin Barbara volt, aki szintén csak annyit tudott hozzátenni az ügyhöz, ugyan menj már, hagyjad hagy aludjon. Ezt persze sokkal kedvesebben mondta, de a lényege kb ennyi volt. Barbara megnyitotta a szívcsakráját, hogy a szomorú lány is érezze a törődést: Ó Kisszívme! Ne mondj ilyet, erősnek kell lenned. Én itt vagyok neked. MI itt vagyunk neked. Küldöm a szeretetet. Hát ezzel az üzenettel az aznapra betervezett öngyilkosság megkapta az esőnapot. A csaj örült, hogy az igazi Palvin Barbara is reflektált, mert hát kell ennél több egy elkeseredett női léleknek? Nem.  És most jön a lényeg, amiért nekiálltam megírni ezt a sz#rt. A twitter beszélgetés további részében Palvin Barbara meg se szólalt. Az elkeseredett lány, példaképe megszólalása után nem győzött újabb kontaktot teremteni imádott modelljével, de azt valahogy benyelte az internet. Mert az internet már csak ilyen, beszoppantja a dolgokat. A lány mondta, hogy így meg úgy megölelné Barbit és bárcsak tudná mennyire szereti, vagy csak egyszer futnának össze, hogy megmondhassa neki: Te vagy a példaképem. A mennyből a pokolba, mi? Szevasz anyám, hozzád lett szólva, ezt most egy életre osszad be magadnak! Barbi tutira megcsinálta a napját a lánynak, de azt a pofára esést is megnéztem volna, minden egyes komment után – amit ugye nem Barbitól kapott – ahogy ott hisztizik és utál minden hozzászólót, aki nem Official Palvin Barbara. Csak ülnék és mondanám neki, hogy: sírgyál. Mert én ilyen szenyó vagyok. 

Na, anyukám, ha van eszed, jelentkezel! Bloggerina verseny van a Cafeblogon, persze hogy az volt az első gondolatom, ezt én is megnézem magamnak és jelentkezek a csajoskodásra, aztán Chat Gézáné születetett Csak Terézia néven rommá nyerem magam, de aztán szembetaláltam magam a szabályzat erre vonatkozó sarkalatos pontjával, valamint azzal a ténnyel, hogy női témában, női dolgokra, női olvasók kíváncsiak, én meg akár hogy is nézem, csak-csak két mogyi meg egy szafaládé lengőtekézik nap mint nap a gatyámban. Akkor csak írok róla. Nem csak rosszat.

Miért érdemes jelentkezni?

Mert a férfiak uralta blogketrec-harcban most a női cicaharcnak is helyet szorítottak végre. Most nem blogokat díjaznak, mint a hvg-s Goldenblog esetében, hanem kimondottan a női írókat és közülük is azokat – nem győzöm elégszer hangsúlyozni – , akiket még nem pénzel senki sem. Vagyis nem kell attól félni, hogy a Chili&Vanília írónője keresztbe alázza a mezőnyt és bezsebeli a győzelmet. A Cafeblog tényleg a csiszolatlan gyémántokat, az eddig elbujdosott tehetségeket keresi. Alábbiak fényében merem azt állítani, hogy nem túl nagy a konkurencia. Számszerűsítsünk? Ahhoz, hogy egy blog az Index blogketrecébe kikerüljön, 15.000 blogot kell legyűrni minden egyes nap, míg a bloggerina versenyen pár százan vannak a jelöltek. Jóval kisebb a mezőny, de az aranyérem akkor is ugyanakkora dicsfénnyel ragyog. És végre a bloggerek nem érzik úgy, hogy leszarják őket.

Mit veszíthetsz?

Egy Samsung laptopon kívül, amit potom 270 ezer kemény magyar forintért vágnak utánad a piarcon? Egy Nők Lapja Café munkalehetőségen kívül? A szakmai elismerést. A verseny egyik nagy dobása – gondolom, ezt  férfi találta ki, nőnek azért ennyi esze nem lehet, hehe – az, hogy a zsűritag tényleg olyan emberekből áll, akik láttak már betűket monitoron (is).

Ki a f#szomék ők?

Jakab Kriszta a Nők Lapja Café főszerkesztője. Nyilván van tapasztalata és tudja, kit keres magának, végülis ő lesz a nyertes főnöke. Mondom, hogy nem szarral gurítanak, kösd fel a tangabugyit, anyukám, és úgy bökj a jelölésre! De legalább szerezz be egy új helyesírási szótárt. Dulai Péter volt Indexes, a sportgézás csávó férfi szemmel olvassa majd az értékes pályaműveket és még egyszer, lassan mondom, hugica, sport-új-ság-í-ró, tehát tényektényektények és nem arra kíváncsi, szökött-e könny a szemedbe, mikor meghallottad a közös számotokat. Egyébként minek hallgatsz SP-t? Aztán itt van Hódos Hajni és Sixx. Sixxbazmeg!!! Jól hallottad! Menő bloggerek. Ők tényleg tudják, hogy a bloggerkedés nem éppen az a vígan kávét szürcsölgető, egész nap csak internetezek és ezért még pénzt is kapok álommunka, ahogy azt sokan hiszik. Hódos Hajni története amúgy is a hángériendrím: annak idején a Velveten kommetelt, így hívták meg a Malackaraj blogra, szerzőnek. Remélem, ebből az egy sorból azért érezzük, hogy k#rvára van remény. (Már csak azért is nagyszerű ez a tündérmese, mert az érem mindkét oldalát hűen ábrázolja. Egyrészről, hogy a poszt írója elolvassa a bejegyzéshez hozzáfűzött ’k#csög’ kommenteket, nem engedi szabadjára a posztot, amint az élesedett; másrészről, hogy a szűnni nem akaró köpködés helyett sokkal okosabb, szépen csendben maradni bazmeg és értelmes, igényes, ne adj isten kreatív hozzáfűznivalót megfogalmazni, ami végül megkaphatja méltó elismerését. De legyen elég ennyi a mai tanmeséből.) Ezek után és a Malackaraj mellett egy időben, nem kis energiát beleölve, sokszor az undort – ahogy azt kell, csak a papa kedvéért – szépen lenyelve, a Hogyvolt blogon levezényelt két széria ValóVilágot, Alekosz feleségkeresését, meg amíg bírta lendülettel, addig a magyar közszolgálati televízió önpusztító, kamikaze sorozatát, a Marslakókat is. Csak ez utóbbiért is kijárna a nem létező Adamatium érdemrend. De írt fociblogot az Indexen és a Hír24-re is posztolt, elég faszákat. Jelenleg Ő a Cafeblog egyik dedikált embere. Azért ez karrier, na. Sixx a Comment:com és a Hogyvolt blog motorjaként ismert, de ha az Index impresszumába belepislogunk, akkor láthatjuk, hogy Ő sem csak egy mezei blogger, hanem az Index 2 egyik felelős szerkesztője. Sixx biográfiájába nem mennék bele, hisz az adrenalin blogon olvasható magvas interjúból minden fontosabb infó megtudható. Amit aláírhatok, hogy a néphiedelemmel ellentétben, – amit a sok kedves kommentelő szentírásnak, de minimum rögvalóságnak tart, hogy Sixx egy tunya fasz, aki nem csinál szart se és mégis az Indexes újságírók közé tartozik, akik közül amúgy is mindenki egytől egyig, az utolsó kávéfőző titkárnőig, mindenki egy emberi formába ömlesztett, nagy rakás, tömény műpénisz – jól csinálja, amit csinál. Ha nem így lenne, akkor nem lenne ilyen titulusa az Indexnél és nem lenne a UPC Tévézni Rakenroll ’kampányának’ az arca. Meg a hbo.hu-ra se írna. A lényeg a lényeg, Ő is tudja mi fán terem a blogbejegyzés, elvégre 2006 óta több mint 12.000 posztot megírt már, ami rohadtul nem kis munka, bármennyire is könnyűnek látszik ez a popszakma.

Mi van még?

Részemről semmi. Szépen elültettem pár tanácsot azt hiszem és bár nem akartam ennyire szájbarágósan megmagyarázni, hogy mennyire hánytatott a bloggerek sanyarú élete, de valahogy csak nem tudtam leállni. Bocs. Záróakkordként itt egy kis utolsó löket. Sokak fejében megfordult már az a kérdés,  meg lehet-e élni a blogolásból? Nos, most itt a szembesítő válasz: a Bloggerina pályázattal, ha jól írsz, kisanyám, akkor most belenyúlhatsz a tutiba. Még a végén gratulálnom kell a verseny szervezőinek, és akkor mi lesz a legendás rosszmájúságommal?!

Egy részletes elemzés már megszületett egy másik oldalon, amit itt nem említenék részletesebben, bármennyire is én írtam és bármennyire is az ismétlés a tudás jó édes anyja. Szóval a link emitten található, ha valaki kultúrára szomjazna. Az alábbiakban megtekinthető a csoda, na, de a feminista olvasóknak itt egy megelőző jó tanács a klippel kapcsolatban: menten kapcsolják ki a készüléket. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a második hallgatásnál már nem lehet nem imádni a Pusszyt. Bár a képi világa elég okádékra sikeredett, de pont ez volt a cél, hogy a jó, groteszk, szar humorral megáldott emberek érezzék az iróniát, a helyzet komolytalanságát, de ugyanakkor a prüdéria nagykövetei is bőséggel köpködhessenek utána. Gratula! Teljes siker.

A GDP 1%-ának megfelelő villámáron elvihető egy feleslegessé vált egyetemi oktató, legalábbis a Hallgatói Hálózat Pécs hirdetése alapján, ami a Vaterán jelent meg ma délután.

Az aukcióval nyilván a kormány oktatáspolitikájával szembeni ellenszenvüket szerették volna kreatív módon kifejezni a hallgatók, a jelen helyzetben azonban nehéz eldönteni, hogy sírjunk, vagy inkább nevessünk. Az oktatóra, aki a tanszerpiac/irodatechnika kategóriában került meghirdetésre, két év garanciát adnak, személyes átvétellel. A licit jelenleg 2100 forinton áll, és hivatalosan február 8-ig tart, tehát még jócskán feljebb is mehet – márpedig ha sikeresen lezárul, bizony nyélbe kell ütni az üzletet, az eladónak pedig jutalékot kell fizetnie a Vaterának. Rövid részlet a hirdetés szövegéből:

“Feleslegessé vált, megkímélt állapotban lévő egyetemi oktatóm áron alul sürgősen eladó! Alacsony fogyasztású, nem zajos, a zord körülményeket is kiválóan tűri. Már jó ideje az utcán áll – hibátlanul állja a sarat. Az oktatáson kívül számos egyéb funkcióra alkalmas, gyakorlatilag bármit megtehetsz vele. Tudok hozzá adni egy félkész diplomát is, a diploma kreditenként is olcsón vihető! Csere Berlinbe szóló vonatjegyre (csak oda) szintén érdekel!”

Update: A turpisságra időközben rájöttek, most már a táblát hirdetik, az előtte álló oktató csak bónusz, a termék pedig fix áras, 100 forint.

Boksz utca

Kovács Kokó István plakátokról mosolyog ránk, mellette felirat hirdeti: “A válságnak vége. 2013 az Ön éve!” Szerencsére nem az van a dolog mögött, amit néhányan sejtenek, hogy a híres ökölvívó bedőlt volna az unortodoxiának, és rózsaszínben látja a világot, csak épp olyan reklámhoz adta az arcát, ami nem csak faék egyszerűségű, de ráadásul úgy nettó hülyeség, ahogy van.

Vegyük szépen sorra, miért teljesen elfuserált munka a jobbra látható plakát:

1.Vannak dolgok, melyek egyszerűségükben nagyszerűek, és mi személy szerint imádjuk a jó minimál dizájnt. Nos, ez minden, csak nem az. Hótt egyszerű fehér háttér előtt ott vigyorog Kokó, miközben azt mutatja, hogy “Föl!” (muhaha). Mindezt sikerült kiegészíteni a felirattal, melynek szemantikai vizsgálatára lentebb térnénk ki, legyen elég annyi, hogy azzal sem sok ideje ment el a grafikusnak.

2. Egyáltalán nem derül ki róla, minek van. A kijelentést olvasván bizony könnyen felkapjuk a fejünket, hogy ez meg mi a jó büdös franc, csak sajnos erre a plakátról nem kapunk választ. Bár sikerült a kép aljára odahányni a Kulcs-Soft logóját, minden egyéb információ hiányában valószínűleg keveseknek esik majd le, hogy Kokó voltaképpen egy ügyviteli- és könyvelőszoftvernek örül úgy, mint kisnyugdíjas az MSZP majálison. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az alábbi cikk, ahol az író egy szót sem ejt a reklám igazi rendeltetéséről, hanem egyenesen Fidesz-kampánynak tekinti azt.

3. És jöjjön a lényeg: egy ekkora baromság még nem lesz igaz attól, hogy plakátra nyomtatják, és telehányják vele a várost. Tudniillik ez olyan, mintha a boltban a kaviár ára fölé odaírnák, hogy “Dehogy vagy te csóró, simán megengedheted magadnak!”, miközben a pénztárcánk alapján ló**sz lesz itt, nem kaviár a reggeli pirítósra. Ha valakinek amúgy is szopóágon van a vállalkozása, akkor nem fog kedvet érezni ahhoz, hogy egy szoftverbe fektesse maradék pénzét, pláne, ha közben izomból a képébe röhög Kokó, és nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy “minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”.  A reklámok célja nyilván nem a kristálytiszta őszinteség, de a valóság ilyen fokú tagadása olyan, mint ha a cég, amely elkövette, sík hülyének nézné saját potenciális ügyfeleit.  Az meg talán nem a legjobb recept. A tovább után ezért mi is megmutatunk egy másik bölcsességet az utcáról, mellyel talán hamarabb (de egész biztosan legalább ennyire) egyetérthetünk! (tovább…)

A mai naptól teljesen új dizájnnal megy tovább a népszerű ételrendelős oldal, a NetPincér. Az átállás nem megy zökkenőmentesen, a közösségi média ugyanis attól hangos, hogy számos funkció nem működik, és az új felület még csak korlátozottan használható. Túl azonban a technikai malőrökön az oldal üzemeltetői a modorosság felkent apostolainak bőrébe bújva igyekeznek promózni magukat saját oldalukon. 

Elégedett vásárló

Miért is használjam én ezt az oldalt? – bizonyára ez az a kérdés, amit minden felhasználó feltesz magának, amikor az oldalra téved, legalábbis ebből a feltevésből indulhattak ki a NetPincérnél, meg persze abból, hogy az átlagember gumibelsőben él, fogalma sincs a valóságról, és nem csak hogy sztereotípiákban gondolkodik, de maga is csak egy sztereotipikus példánya a társadalom valamely rétegének. Vegyük például Zolit, a kockafejű egyetemistát (képünkön) – esetében már az eposzi magasságokban csapongó jelzős szerkezetért is simán kijárna egy kiadós parasztlengős, hát még ha hozzávesszük ehhez azt az anyuci kedvence ábrázatot, ami amúgy nem más, mint az istockphoto.com-ról Happy College Student at Desk in the School Library név alatt megvásárolható fotó (extra kicsiben csak 7 dollár, hülyének is megéri, ugye). Namármost ezzel a gyakorlattal még nem lenne semmi gond, hisz a Calgon-reklámokról sem gondoljuk komolyan, hogy szerelőket látunk színészek helyett, meg a munkahelyvédelmi program plakátjai is tudnának mesélni, de amit és ahogyan Zoli szájába adtak, az vérciki. (tovább…)

Maksa Zoltán újévi köszöntésre emeli poharát…

Rovatunkban a közelmúlt eseményei kapcsán felmerült lehetséges magyarázatokat közöljük, melyeket blogok kommentjei közé hányva, a munkahelyi dohányzóban, a tömegközlekedés eszközein, vagy épp a gyógyszertárban sorba állva hallottunk embertársainktól. Az alábbi elméletek nem tükrözik az Entertainment Weakly szerzőinek álláspontját, azokat változtatás nélkül közöljük.

# A plázákban és a nagyobb áruházakban folyamatosan szóló karácsonyi zene a vásárlásra buzdító tudatalatti üzeneteket tartalmaz, sőt, állítólag visszafelé történő lejátszásuk során Klapka Györgyöt hallhatjuk, amint marketing-tanácsokat ad.

# A kereskedelmi csatornák között titkos megállapodás rögzíti, hogy minden karácsonykor kötelezően leadják a Reszkessetek betörőket, a Shrek valamelyik részét, az Igazából szerelem című romantikus filmet, és a Bunyó karácsonyigot/akármilyen más Spencer-Hill alkotást.

# Áder János és az AB huzavonája a választási regisztrációval valójában csak egy előre kitervelt játék része, hogy mégse tűnjön úgy, hogy csak úgy keresztülnyomták a törvényt, és hogy Áder jobb színben tűnjön fel.

# Pokorni Zoltánt valahogy sakkban tartja Orbán Viktor, hogy ne lépjen fel ellene nyilvánosan.

# Pokorni Zoltán valahogy sakkban tartja Orbán Viktort, hogy az ne keljen ki ellene.

# A világvégéről szó sem volt, a mayák viszont azóta is rajtunk röhögnek.

# A világvége úgy döntött mégsem jön el, mert így is elég nagy a szar a Földön.

# A világvége eljött, de már sokkal régebben, és úgy hívják, Pataky Attila.

# Orbán Viktor átvállalta a Világvégét, mondván: ez nekünk jó.

# Áder Jánost valójában dublőr helyettesítette újévi beszéde alatt, mert ő maga nem tud mosolyogni (lehetséges befutók: Maksa Zoltán, Randy Marsh).

A Színház -én mutatja be  című darabját rendezésében. A mű L. Frank Baum klasszikus meseregényének parafrázisa: “dokumentarista, fikciós és mesejelenetek a ,  és Ózról”.

A -ban ma este a lép fel. A zenekar ígérete szerint a show során  kerül egy kecskének kinéző nő is.

A  korának játékait mutatja be a Magyar Közlekedési Múzeum Játékország című kiállítása, melyet -ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

Ha inkább otthon pihennének, olvassák el legújabb, című könyvét, vagy tegyenek be egy jó kis  filmet. A történelmi témák iránt érdeklődőknek Horthy Miklósról szóló könyvét ajánljuk, mely a , a   és az témáját járja körül a korabeli Magyarországon.

Programajánlónkat az MTVA támogatta.

(Na jó, nem… Csak ihlette.)